A környezettudatosság, vagyis a környezettudatos gondolkodás mindinkább előtérbe helyezi az alternatív, vagy más néven megújuló erőforrások használatát. Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyét kezdik átvenni az alternatív erőforrások, de ide vezetnek az energiaköltségek csökkentésére irányuló törekvéseink is. Alternatív erőforrások olyan energiaforrások, amelyek a természeti folyamatoknak hála folyamatosan rendelkezésünkre állnak vagy újratermelődnek, tehát kimeríthetetlenek. Jelentőségük, hogy használatuk nem rombolja a környezetet, nem okoznak környezetszennyezést, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit, azaz teljesen összhangban állnak a fenntartható fejlődéssel.
Alternatív erőforrások típusai:
Napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomasszából nyert energia. Ezen alternatív erőforrások biztosítják a Föld folyamatainak energiáját, a Föld bármely pontján korlátlanul rendelkezésünkre állnak. Alternatív erőforrások hasznosítása során eddig a legnagyobb mértékű előrehaladás a 
napenergia hasznosítása terén valósult meg. A naprendszerünk központi bolygójától, a naptól kapott napenergia képezi alapját csaknem valamennyi természeti folyamatnak, így az emberi életnek is. A napenergia a Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia.
Az ókorban az olimpiai lángot a napenergia segítségével gyújtották meg úgy, hogy a Nap sugarait síktükörrel, vagy egy parabola profilba hajtott tükörrel összegyűjtötték egyetlen pici területre. A napenergia hasznosításának közismert területe a kertészet, az üvegházhatás kihasználása a hőtermelésre. Ma már a napenergia hasznosítására tudnak olyan naperőművet is építeni, amely akár egy 1 millió lakosú város energiaszükségletét is képes fedezni. Lakossági szinten az alternatív erőforrások adta energiát fűtésre, használati melegvíz termelésre ill. elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani.
A napenergia maximális kiaknázása egy lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást, megvédjük bolygónkat és az elkövetkező generációk egészségét. A napenergiát kétféle módon hasznosíthatjuk: napkollektor és napelem által. A napkollektor hőenergiát állít elő, melyet fűtésre, használati meleg víz készítésre medencefűtésre hasznosíthatunk. A napkollektor berendezés elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. 
A napkollektorok legfontosabb eleme a hőelnyelőlemez (abszorber), melynek feladata a napsugár elnyelése és hővé alakítása, valamint a keletkezett hő átadása a napkollektorban keringő munkaközegnek. A napkollektorok meghatározó tényezői: minőség, hatásfok, élettartam, kihasználhatóság, esztétika. Nagy jelentősége van a jó tervezésnek és a jó műszaki megoldásoknak. A napkollektornak két gyakran felhasznált változata van: sík kollektor és vákuum kollektor. Kezdetben a sík kollektort fejlesztették ki, de napjainkban már közkedveltebb a vákuumcsöves napkollektor, a vákuumcső tulajdonképpen egy üvegtermosz, melynek szinte nincs is hő vesztesége. A napkollektorokat a leggyakoribb esetekben szabadtéri vagy fedett medencék fűtésére, használati-meleg víz készítésre vagy épületek kiegészítő fűtésére alkalmazzák. Ezek az alkalmazások egymástól eltérő üzemmódokat jelentenek, így más-más követelményeket támasztanak a napkollektorokkal szemben. A napkollektorok kiválasztásánál a hatásfokon kívül célszerű figyelembe venni a gyártó cég megbízhatóságát, szerviz szolgáltatásait, és garanciális feltételeit is. Természetesen nem elhanyagolható szempont a napkollektorok ára is, ugyanis azok jelentős hányadot jelentenek egy teljes rendszer beruházási költségeiből. Napenergia másik hasznosítási módja a napelem, napelemmel elektromos áramot állíthatunk elő. Sokszor helytelenül azonosítják a napkollektorral, formája és a forrás energia miatt, pedig alapvető különbségek vannak a felhasználási céljaikat tekintve. A megkülönböztetést segíti, ha fejben tartjuk, hogy a napelemmel elektromos áramot állítunk elő, a napkollektorral pedig forró vizet. Napelem egy fotovillamos eszköz, amivel át lehet alakítani a napfényt árammá. Ez a folyamat a félvezető alapanyagban zajlik le. A fény miután elnyelődik, mozgásképes töltött részecskéket hoz létre, ezeket pedig a környezet rendezett mozgásra készteti. A megtermelt áram azonnal hasznosítható, de akár tárolni is lehet, illetve visszatáplálható az elektromos hálózatba. Napelem felszerelése gyakorlatilag bármilyen szerkezeten, épületen megoldható. Napelemek segítségével kiegészíthetjük, vagy jelentős mértékben csökkenthetjük a vezetékes áram használatát. Azokon a területeken, ahol nincs vezetékes áram, ott a napfény energiája egy remek alternatíva lehet a felmerülő problémák megoldására. A napenergia, mint a megújuló, alternatív erőforrások egyike tehát környezetbarát módja az energiatermelésnek.
Magyarország területén a napfénytartam éves szinten 1750-2050 óra, ami nagy részben elegendő is a fűtés és a használati melegvíz igényünk energiaszükségletének a fedezésére. Ez a napfénytartam jóval magasabb, mint pl. az Ausztriába mért érték, mégis Ausztria nagyságrendekkel több működő napkollektorral rendelkezik, mint Magyarország. Napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget nyújt arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának és vizének egy részét, vagy akár egészét. Napenergia hasznosításának előnyei tehát a fosszilis energiaforrástól való függés csökkentése, egyszeri működtetés és fenntartás, a napenergia felhasználása környezetbarát, nem jár légszennyezéssel és vízkibocsátással. Egyszeri beruházást igényel (napelem, napkollektor) és a jövőbe költséghatékony módja az energiával való gazdálkodásnak. Ingyen állítható elő a fűtéshez szükséges energia egy része, a napaenergia használata nagyban energiaár független, minimálisak a működtetési költségek. Napenergia használatával megoldható a villamoshálózattól távol eső területek energiaellátása is (tanya, nyaraló). Kérje árajánlatunkat.